Jagos István Róbert : Végül kivérzik

2011.08.28. Jagos István Róbert Vers 14
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 

Majd három év szívmosás. Hamis kincsek

felszedése egyszer? kolduskezekkel. A bohóc

napra vágyott. Csillogó fényes reggelekre,

fekete szemek falánk pillantásaira, aranykalitkára.

A lélek megfoghatatlan. Míg a szív rácsok között

nevet könnyezve – szabadulni akar. A mosoly mögött

feléledt a félsz, a hamis világ verbális csapásaitól.

„Mi lesz ha meghalok? Holnap már mással vigasztalódsz.”

Megfelel? válasz a megfelel? helyre, majd befordulás,

és könnyek közt halni meg újra egy kicsit. Csak el innen!

Még van mib?l, most kell. A szív tiltakozik- Ne még! Olyan

fényes és szép. Olyan szép… Rogyaszt a teher. Napról napra

nehezed? ellentmondások feszítik keresztre a törékeny

perceket s végül kivérzik az az egy nagyon fontos pillanat.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2011.08.28. @ 15:56 :: Jagos István Róbert
Szerző Jagos István Róbert 161 Írás
A nevem Jagos István Róbert. 1974 tavaszán születtem. Életem nagy részét Hódmezővásárhelyen éltem le (34 év). Elég korán, 1989-ben 15 évesen kezdtem el verseket írni. Ez a lendület 1998-ig tartott. Szűk tíz év után újra neki fogtam a rímfaragásnak. 2008. óta már prózákkal is próbálkozom. Ugyanennek az évnek őszén, a Csokoládéház című versemmel, bekerültem a ÀžLírikus képzelgésÀ pályázat döntősei közé. Alkotásaim megtalálhatók több országos irodalmi portálon is. Több mint egy tucat antológiában szerepelek mint szerző. 2010-ben Kárász József díjazott lettem, ami által felkértek a Kárász József irodalmi Kör alelnöki posztjára, illetve a Dél-Alföldi Művészeti Kör alapítója és elnöke vagyok. Irányításom alatt az utóbbi kör köteteket is jelentet meg. Egy saját kötettel rendelkezem, melynek címe: Made in az idők hajnalán. Most tavasszal készülök megjelentetni a másodikat ami a Félresértett szavak címet viseli. Verseim ajtók. Bennük és általuk újraéledek - élek újra. Oldok és kötök - megtartok és elengedek. Pillanatot, indulatot, vágyat, szerelmet és gondolatot. Életet és halált. Büszke esendőként vagyok ember, férfi és magyar.