– Tisztelt bíróság! Megkérem a vizsgálatot lefolytatott szervezet képviselőjét, hogy ismertesse a nyomozás eddigi eredményét.
– A vádemelési hatóság kérésére Markovics Péterné, született Víg Viktória halálának kiderítésé céljából folytatta le a nyomozást. Markovics Péternét a múlt hónap tizedikén reggel férje holtan találta közös otthonuk konyhájában, miután hazaérkezett az éjszaki ügyeletről. Markovics Péter orvos, megpróbálta az újraélesztést, de előtte értesítette a mentőket és a rendőrséget. Az újraélesztés sikertelen volt. A boncolási jegyzőkönyv mérgezést állapított meg. A felhasznált méreg analizálása jelenleg folyamatban van.
A férj elmondta, hogy este hét körül indult munkába. Meghagyta feleségének, hogy siet haza mivel kilenc és tíz óra közt vendéget vár. Felesége kérdésére, hogy ki lesz a vendég, csak annyit felelt: meglepetés. Ez a férj tanúvallomása.
A vizsgálat során megállapítottuk még, hogy a reggeli vendég, a sértett egyik legjobb, gyermekkori barátnője, Szabó Katalin volt. Egy iskolába jártak és itt ismerkedtek meg Markovics Péterrel. Szabó Katalin vallomása szerint már diákkorukban kialakult valami rivalizálás kettőjük közt. Markovics mind a két lány közeledését komolyan vette és végül is Viktóriát vette feleségül. Az esküvőn Katalin volt az egyik tanú. Barátságuk továbbra is megmaradt, noha Szabó Katalin nem ment azóta sem férjhez. Gyakran jártak össze és sok közös programot rendeztek. Viktória egy idő után féltékenységi jeleneteket rendezett, mert utólag megtudta, férje több alkalommal is egyedül találkozott Szabó Katalinnal. Többször vonta kérdőre férjét, aki minden alkalommal azzal hárította el felesége vádjait, hogy felesleges a féltékenysége, hiszen ő döntött úgy, hogy Viktóriát választja kettőjük közül. Ha nem hisz neki, akkor üljenek le hárman és beszéljék meg közösen. Erre sor is került, ahol a sértett szemére vette barátnőjének, hogy mindig is az ő férjét akarta magának megszerezni és éppen ezért nem keresett új partnert. A beszélgetés után Katalin nem jelentkezett barátnőjénél, és Markovics Péterrel is megszakított minden kapcsolatot. Leellenőriztük az elhangzottakat, melynek alapján megállapítást nyert, hogy Markovics Péter és Szabó Katalin a közös beszélgetés után nem találkoztak többé. A gyilkosság előtti hónapban Markovics véletlenül összefutott a kórházban Szabó Katalinnal. Katalin megkérte legyen a segítségére, mert az előzetes vizsgálatok kezdeti rákos betegség tüneteit fedezték fel. Ezután Szabó Katalin rendszeresen látogatta a kórházi rendelései alatt Markovicsot. Felesége tudomást szerzett a dologról és megfenyegette, ha nem szakít vele azonnal, megöli a nőt.
Férje bármilyen magyarázatát hazugságnak nevezte. A feszültség kezdett tarthatatlanná válni, ezért férje javasolta, hogy beszéljék meg az új helyzetet. A feleség hajlandónak mutatkozott a találkozóra. A gyilkosság előtti héten a sértettet felhívta Katalint, és közölte vele, mindent tud, és javasol egy beszélgetést a lakásukon, mint régen. Katalin elutasította a javaslatot mondván, hogy csak valamilyen semleges helyen hajlandó csak a találkozásra. Végül is megegyeztek abban, hogy a közeli étteremben jönnek össze. Viktória asztalt is rendelt, de három nappal előtte a férje közölte mondja le, mert máshol lesz a találkozó. Viktória természetesen felhívta Katalint telefonon és magyarázatot kért. Katain elmondta, hogy csupán a helyszín más, és idejében mindent meg fog tudni.
Viktória csak az utolsó pillanatban értesült arról, hogy a meglepetés Katalin lesz. Még volt annyi ideje, hogy felhívja telefonon és megkérje, ha tud, akkor korábban érkezzen, mert négyszemközt szeretne vele beszélni, mint barátnő a barátnővel. Persze férjének nem tett említést arról, hogy ő már tudja, ki lesz a meglepetés. Katalin belement és megegyeztek a reggel nyolc órában. A megbeszélt napon Katalin felkereste Viktóriát. A mérget Katalin valószínűleg már előre előkészítette abba az italba, amit magával vitt az alkalomra. A vádlott elmondása szerint, valamikor kilenc óra előtt telefonüzenetet kapott, hogy azonnal menjen le a szemközti étterembe, mert valaki várja ott, életbevágóan fontos ügyben szeretne vele beszélni. Ezután távozott és nem tért vissza, csak miután látta a rendőrséget és a mentőket. Itt került sor a letartóztatására és vizsgálati fogságba vételére. Ezek volnának az eddig rendelkezésünkre álló adatok.
– Köszönöm. Akkor most kérem, hallgassuk meg a vádlottat.
Az adatok egyeztetése után sor került Katalin meghallgatására.
– Minden így történt, de a gyilkosságot nem én követtem el.
– Mit tud felhozni a tények ellen?
– A telefonüzenetet, amit előtte kaptam.
– Ki telefonált akkor önnek?
– Nem tudom, de az illető azt mondta, azonnal menjek le az étterembe, mert Markovics doktor akar velem beszélni.
– Ez nem igaz, hölgyem. Markovics doktor a kérdéses időpontban eleve nem lehetett ott. Ám, ha ragaszkodik hozzá, elfogadjuk a telefonmeséjét, mert ellenőriztük a hívást, valóban valaki kereste az étteremből vezetékes telefonon. Most csak az a kérdésem önhöz, ki volt az illető?
– Higgyék el, ha tudnám, megmondanám. Nem mutatkozott be, egy női hang volt.
– És mivel tudja azt megmagyarázni, hogy az áldozat pénztárcája a maga táskájában volt?
– Én nem vettem el és nem tudom. A gyilkos tehette a táskámba. Mindent otthagytam a lakásban, amikor elmentem. Csak a telefonomat vittem magammal.
– És miért nem vitte magával? Ez is az előzetesen kitervelt tervei közt volt. Tehát tagadja a maga Ellen felhozott vádakat.
– Nem tagadom, de ezek nem felelnek meg a valóságnak. Miért vettem volna el Viktória pénztárcáját, és ha igen, akkor miért hagytam ott mindent? Nem is lett volna időm elvenni tőle, hiszen végig mellettem volt, és úgy felejtettem ott mindent, mert nagyon ideges voltam.
– Markovics doktor a kérdéses időpontban éppen útban volt hazafelé. Semmiképpen sem lehetett volna ott ahova önt hívták.
– Egy pincér mondta nekem, hogy Markovics doktor dugóba került, mindenképpen az étteremben várjam meg, ne menjek vissza a lakására nélküle.
– Ez csak a maga variációja hölgyem.
– Én meg azt mondom önöknek, hogy minden egy előre kitervelt terv alapján zajlott le. Valakinek az volt a szándéka, hogy engem mártson be, és én kerüljek a vádlottak padjára. Hogy ez Markovics doktor terve volt, vagy másé azt nem tudom. A doktorról ezt nem feltételezem.
– Nem tartotta furcsának, hogy miért nem egyesen Markovics doktor hívja fel önt, hanem más, akit nem is ismert?
– Nem, mivel sokszor előfordult, hogy a személyes üzenetét más közölte.
Még sok keresztkérdést tettek fel Katalinnak, sőt Péterrel is szembesítették, de végig ugyanazt mondta. A nyomozást ideiglenesen lezárták és Katalin vizsgálati fogságát az ügyész kérésére meghosszabbították. Na de mi is történt a valóságban?
Markovics Pétert édesanyja nevelte, mert még egyéves sem volt a gyermek, amikor özvegyen maradt. Mindent elkövetett azért, hogy fiából diplomás ember legyen. Mikor tudomást szerzett a két nőről, Katalinról és Viktóriáról, természetesen mind a kettővel találkozott külön–külön. Ő Katalint szerette volna, mert sokkal rátartibbnak, ambiciózusabb hölgynek tekintette, mint Viktóriát. Katalin a gyógyszerészeti karra járt, és el is végezte azt. Viktória meg sima titkárnőnek állt be egy vállalathoz. Ő, mint anya úgy érezte, hogy Viktória csak számításból akar a fia felesége lenni. Mindent elkövetett, hogy megakadályozza a házasságot. Még Katalint is megpróbálta beavatni terveibe, de a lány megkérte, ha Péter úgy érzi, Vikivel lesz boldog, akkor ezt el kell neki is fogadnia.
A házasságkötés alkalmával Péter anyja tüntetőleg meg sem jelent. Péter bármennyire is szerette volna anyjával a békességet soha nem tudta elfogadtatni vele döntését és a feleségét. Évek alatt anyjában forrt a vágy, hogy bosszút álljon mind a két nőn. Úgy érezte kijátszották meglopták, hogy elválasztották egy szem gyermekétől. Tudta azt, hogy a két nő régóta jó barátnő és úgy érezte, hogy összejátszottak ellene, Katalin is segítségére volt Viktóriának. Bosszút esküdött mind a két nő ellen és fiát is büntetni akarta. Először összeveszítette a két barátnőt, Viktóriát féltékennyé tette. Péter és Katalin sokat találkoztak külön, de egészen addig a pillanatig Viktória nem gyanakodott semmire, amíg nem kapott névtelen leveleket és telefonokat. Persze mindez az ő műve volt. Mindenről tudott, csak arról nem, hogy Katalin gyógyíthatatlan beteg, csupán azt tudta, hogy Péterhez bejár a kórházba. Gyors tervet készített. Felélesztette a féltékenység gyilkos lángját Viktóriában, a háttérből minden szálat ő irányított. Azt tervezte, hogy a megbeszélt időpont előtt hívja oda Katalint, és amíg ő átmegy az étterembe, addig végez Viktóriával. Tudta, hogy sok ideje nem lesz, mert a lakás és az étterem közti távolság időben mindössze őt perc. Viktória azt gondolta mikor anyósa csengetett, hogy Katalin tért vissza. A meglepetése teljes volt. Anyósa nem kezdett magyarázkodni, csupán csak annyit mondott:
– Ugye mekkora meglepetést okoztam? Erre te sem számítottál.
Viktóriában ekkor kezdett tudatosulni, hogy az egész ügy mögött anyósa áll. A névtelen telefonok és levelek mind tőle származnak, és nem kellett volna ezekre így reagálnia. Közben anyósa erősen fixírozta azt az üveg italt, amit Katalin hozott. Megkérte Vikit hagy bontsa ki az üveget, és igyanak egy pohárral a nagy “ijedtségre”. Viktória hozott két poharat és kitöltött az italból. Közben a konyhában a sütő időmérő órája jelezte, hogy elkészült a kuglóf. Ennyi idő éppen elegendő volt az anyósnak, hogy a már kiöntött italba beletegye a mérget. Ezután szinte minden az előre kigondolt terv szerint ment. Mikor körülnézett akkor fedezett fel egy táskát az egyik széken, ami csak Kataliné lehetett. Tudta, hogy menye hol szokta tartan a sajátját, amiben az iratait és pénztárcáját tartotta, azokat gyorsan becsempészte Katalin táskájába. Valószínűleg sok krimit olvashatott, mert kesztyűjét végig a kezén hagyta. Érdekes módon ez nem tűnt fel menyének sem. Ezután, mint aki jól végezte dolgát, elhagyta a helyszint, de mielőtt kilépett volna az ajtón, meggyőződött róla, hogy “tiszta–e a terep”. Az egész gyilkosság kivitelezése nem igényelt több időt, mint ahogy eltervezte: tíz percet. Végig csak azon izgult, mi van akkor, ha Katalin elunja a várakozást és pont akkor tér vissza, amikor ő távozni készül. Csak abban bízhatott, hogy a pincér határozottsága és rábeszélőképessége győz. Gyenge lábakon állt az egész, de bejött. Katalin szentül hitte, hogy Péter még mielőtt hárman összeülnek, közölni készül vele valamit négyszemközt. Csak arra ért vissza, amikor a házban már ott voltak a hatóság emberei.
A pénztárca meg éppen elég bizonyíték volt, hogy ráterelődjön a gyanú. Hiába mondta el a vizsgálatot lefolytató rendőröknek, hogy ha el akarta volna tulajdonítani Viktória pénzét, akkor magával viszi a táskáját az étterembe. Sem a nyomozati hatóságok sem az ügyészség nem vette ezt figyelembe, pedig éppen elég bizonyíték szólt volna ártatlansága bizonyítására. A nyomozati hatóságok, és az ügyészség előre kitervelt gyilkosságnak vette, és nem enyhítő, vagy felmentő körülménynek.
Soha senki sem gondolt egy harmadik személyre, és főleg nem Péter anyjára, mivel ő közvetlen a házasságkötésük után véglegesen megszakított minden kapcsolatot az anyjával. Megunta, hogy továbbra is szeretné a befolyása alatt tudni, megjelent ugyan az áldozat temetésen, de még akkor sem váltottak szót egymással.
Legutóbbi módosítás: 2011.09.16. @ 09:19 :: Avi Ben Giora.