A léggömbök mindig az égbe szállnak,
a csillagok fényl? gyöngyszemek,
a hold ezüst lyuk az ég bársonyába’
jól tudja ezt minden kisgyerek.
A f? közt bújkál ezer pici hangya,
virágerny?jüket fújja a szél,
morzsát cipelnek a hangyabolyba,
bokrok között már az ?sz zenél.
Ha megkapaszkodnék a nyárba,
mint léggömb – velem égbe szállna,
sohase fáznék, jöhetne tél,
hajamat se kuszálná se vihar, se szél.
De siklik a nyár, és egyre messzebb,
nem érem utol, hát mit tehetek –
majd mosolyodba kapaszkodom,
szerelmed lesz legszebb évszakom!
Legutóbbi módosítás: 2011.09.24. @ 22:18 :: Havas Éva
