Böröczki Mihály - Mityka : Marmaládé

Nyomtatás

A nyeldekléstől még most sincs szavam,

a teste dús volt, mint a rúdarany,

vagy vegyes lekvár, vagy birs-csitkenye,

vagy ládalekvár volt tanult neve,

végül is mindegy, miféle öröm

szeletelt múltja fölött őrködöm,

csak azt eszmélte lóbáló karom,

hogy megtapad a kenyérkarajon,

jó parasztos volt – nem előkelő,

mert kőtt buktából se csurgott elő,

a köves utcán árulta a bolt,

de az a marmaládé csuda volt,

a színe, íze, böjtölt illata

után loholt a vásottak hada,

pár vénebb morrant múltjáról csupán,

hogy itt maradt a háború után,

ma mégis falnék néhány szeletet,

úgy kenyér nélkül, szalonna helyett.