Bakkné Szentesi Csilla : ?szi szerelmes levél

F?zöld mohán ágyazott meg az est, — a moha „általában” zöld — f?zöld —
pókhálót font haldokló gallyak fölé,
csillagszekerek gördültek,
néma kerekek,
plafont festett
egy ezüstporos tenyér.

Bíborerek
futottak szét a mennyen,
a Nap sebzetten alábukott.
Vörös és Sárga olvadt egymásra, — miért használsz nagy bet?t? – nem látom indokoltnak —
szélt?l sem rebbent alakjuk
narancsba simult.

A Hold fél szemmel egy ideig nézte,
majd ezüstbe szerette
a két falevélt. – falevelet —
Azok erekre erekkel olvadva – ez az erekre erekkel — nem igazán szép gondolat — s?t — nem igazán mutat sokat —
medd? szerelembe múltak
a járda szegletén.

 

Csilla, ez egy kicsit most sok lett. Szép szavak, szép gondolatok — de egészét nézve (  kép, hangulat ) — túlcsordult —

 

Kép szármhelye:zolivagyok.blog.hu

Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 09:57 :: Bakkné Szentesi Csilla
Szerző Bakkné Szentesi Csilla 299 Írás
Retus nélkül (részlet) az indulási oldalon elfogynak a csokrok, a kezek másnak intenek. a fékcsikorgás fel-felébreszt, s míg igazítok a gyűrött időn, fejemet még ráhajtom a zakatoló szívverésekre. a vonatfütty felvág néhány eret, de már nem értem lángol az ég. tüzét alig érzem. elfordulnak a mosolygó tekintetek.