Bonifert Ádám : Irodalom a neten

Az irodalom.lap.hu több tucat irodalmi on-line portált tartalmaz. Ezek egy része már nem m?ködik, más része formálisan él, de gyakorlatilag nincs forgalma. Még így is sok helyen lehet verset olvasni és publikálni.
Milyen is a neten az irodalmi élet? Kinek-kinek más lehet ebben a tapasztalata.

Tanulmányírásra kapván megbízást, az elmúlt hetekben id?m nagyobb részét annak szenteltem, hogy végigböngésztem az irodalmi források versgy?jteményeit, az elágazásokkal együtt. Vagyis forrásanyagot gy?jtöttem, f?leg az on-line irodalmi lapok területén, de kikalandoztam a nyomtatott sajtóba is. Sok id?met rápazaroltam – de hogy valóban pazaroltam-e, azt valójában nem tudom. Ugyanis számos (számomra érdekes) tapasztalatra tettem szert, melyek egy részét már korábban is ülepítettem magamban, más részük azonban újszer?bbnek t?nt. Nem volt könny? a anyaggy?jtés, mert számos információ nem nyilvános, egyéb csatornákon kellett megszereznem. (Pl. a látogatottságot egyesek közzé teszik, mások nem)

 

A tanulmány kivonatos kivonatát, vagyis inkább néhány elemét próbálom itt most felvázolni.

 

1/ Összefügg-e egy irodalmi lap színvonala és népszer?sége egymással?

Van összefüggés, de nem meghatározó er?vel.

 

– Vannak lapok, amelyeknek nagy a népszer?sége (részben a látogatottság, az olvasók, illetve az oda publikálók száma alapján), alapvet?en mennyiségi megközelítésben. Ugyanakkor a min?ségre, a színvonalra vonatkozó, nem egzakt mutatókra alapozó értékmegítélés sokkal szubjektívebb, nemcsak a laptól, hanem a véleményalkotótól is függ. A "népszer?ség" gyakran éppen a követelmények lazaságával, a sok engedménnyel függ össze. Vagyis attól, hogy látogatott (népszer?), attól még nem feltétlenül "nívós" a lap, nem feltétlenül a színvonal vonzza oda a megjelen?ket.

 

-Találhatók olyan portálok, ahol magas a látogatottság, a megjelen?k azonban inkább olvasni járnak oda, ennél jóval kevesebben írnak a lapba. Ennek okai több helyen felismerhet?k, másutt rejtettek. Itt az az egyik jellemz?, hogy sok az "érdekes" írás, amely (nem min?ségi szintet fejez ki, hanem) bulváros, botrányos, obszcén, személyesked?, politikailag széls?séges, vagyis valamilyen szempontból "balhés". A látogatók összetételére nincs adat, de ez az állapot némi következtetésre ad módot. Az is felt?n?, hogy e helyeken vagy nincs, vagy csak formális a szerkeszt?ségi kontroll a megjelenés fölött.

 

–  M?ködnek olyan on-line irodalmi honlapok, ahol felt?n?en közel van egymáshoz az olvasók és a publikálók száma. E helyeken nagy a belterjesség, küls? érdekl?dés alig van, néhány tucat netez? valójában egymás számára ír, a lap iránt csak a "rokonok" érdekl?dnek. Ezek a site-ok általában a klikkesedésben is élen vannak.

 

2/ Összefügg-e a lap szerkesztési gyakorlata és irodalmi színvonala?

Az el?bbinél er?sebb az összefüggés, de itt sem determináns. Annál inkább sem, mert az "irodalmi színvonal" bonyolult esztétikai kategóriák ered?jeként jön létre és marad fent, és az irodalmi ízlés is nagyon különböz? egyes szerkeszt?ségekben, lektoroknál. Több olyan írásm?vel találkozni, amelyik egyes lapoknál alulértékelt volt, másutt dicsér? hozzászólásokat kapott az olvasóktól. Ezzel is bizonyítva azt az örök tételt, hogy akinek a kezében a mérce van, az nem biztos, hogy ért is a mércéhez (ett?l még ? maga jó verseket írhat). És azt, hogy "minden kakas a maga szemétdombján úr!"

 

– Vannak lapok, hol egy írás lapba való bekerüléséhez valamiféle jóváhagyás kell. Ez lehet lektorálás (egyszemélyi vélemény), lehet szerkeszt?ségi kollektív min?sítés (több ember véleménye) és lehet utólagos kontroll. Vagyis vannak lapok, ahol csak el?zetes jóváhagyás után kerülhet fel egy vers, másutt felrakható, de utólag levehet?, ha a "bírálat" így dönt.

 

– Vannak lapok, ahol a felszínen nincs ilyen kontroll, de vannak el?re meghatározott jogi és etikai követelmények. Ha a feltett írás nem felel meg ezeknek, akkor a szerkeszt? (lektor, adminisztrátor, stb) a már feltett írást törli.

 

– Van egy-két olyan portál, amely teljes szabadságot ígér a publikáláshoz, vagyis az írókra és az olvasókra bízza a lap szerkesztését. A formális kontroll hiánya sokak számára vonzó, viszont nincs más mérce, mint az önértékelés. Ez pedig gyakran mond cs?döt. Az ilyen lapoknál nagy a publikálási kedv, de ezeknél a legnagyobb a különbség is a legjobb és a leggyengébb írások között.

 

– Egészen sajátos utat járnak azok a portálok, amelyek értékel? rendszert is m?ködtetnek, melynek keretében az olvasók pontozhatnak, népszer?ségi sorrend alakul ki, vagyis megnyilvánul a mindenütt meglév? rivalizálás is. A pontozás hasznos az olvasói vélemények konkretizálása szempontjából, de alkalmat ad a klikkesedésre, a pontok manipulálására, a "te nekem, én neked" nem mindenben helyeselhet? gyakorlatára. Még bonyolultabb azoknál a portáloknál, ahol fizetnek is az írásokért, bár azt nem igen teszik közzé, hogy kiknek és mely cikkéért adnak honoráriumot.

 

3/ Van-e valóságos irodalmi kritika az irodalmi honlapokon?

A legszomorúbb tapasztalatom, hogy valóságos, az írói-alkotói fejl?dést el?segít?, érdemi és

szakmailag helytálló kritika alig olvasható. Az olvasói vélemények, hozzászólások, értékelések

(többféleképpen nevezik) kiáltóan manipuláltak, nem ?szinték, inkább jelzésértelm?ek arra, hogy

"elolvastalak". Ez nemcsak a kommentárok rövidsége miatt van így, hanem számos egyéb tényez?vel

is összefügg . Ezek egy része "kollegiális" okú (pl. "nem bántalak, hogy majd te se bánts

engem"), más része felszínes, mert a valódi verselemzésre ez a forma nem alkalmas (ilyenkor

sokan emailban, üzenetekben, privát levelekben fejtik ki b?vebben a nézeteiket). És vannak

"notórius" hozzászólók, akik a semmit-mondást variálják, vannak akik személyeskednek,

véleményük nem az adott írással, hanem annak szerz?jével függ össze (a pontozásos portálokon

ezért van sok gond a névtelen "nullázókkal").

 

Mindezekkel függ össze a hozzászólások hangneme, stílusa is. Vannak, ahol a korrekt, tárgyszer?

vélemények a jellemz?k, másutt nagyobb a széls?ség (a ledorongolástól az egekbe emelésig terjed

a skála), vannak lapok, ahol egy-egy mondattal is sokat tudnak kifejezni, másutt olyan mérték?vé

válik a "gügyögés" (egymás írásaitól való folyamatos elolvadás, a kritikai megjegyzések teljes

hiánya, stb), hogy az már nem is tekinthet? komoly véleményalkotásnak.

 

Az is felismerhet?, hogy ahogyan a médiában a "nézettség", a neten a "látogatottság" az egyik legfontosabb mutató, ez kapcsolhat reklámlehet?ségeket a laphoz. Ennek növelése érdekében adnak a lapok min?ségi, ízlésbeli, esztétikai és számos más fajta engedményeket. Ezért nincs komoly bírálat (hogy meg ne sért?djenek), ezért gügyögnek egymással (hogy lehet?leg új regisztráltak is jelentkezzenek). 

 

Napjaink irodalmi érdekl?dése er?sen eltolódott az Internet felé. Csökkent az irodalmi élet intenzitása,

a kávéházi "dumapartik" visszaszorultak, a virtuális világ kezdi uralni az irodalmi életet is. Ennek

ellensúlyozására sokan sokféle akciókkal, rendezvényekkel próbálkoznak,

 

Er?sen kivonatosan most ennyit. A tanulmányra vonatkozó szerz?dés szerint nem volt lehet?ségem

arra, hogy ebben az írásban a konkrét, név szerinti példákat is közzétegyem (amelyek az eredeti

anyagban jócskán szerepelnek).

Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 12:12 :: Bonifert Ádám
Szerző Bonifert Ádám 311 Írás
Álmodó realista vagyok, a magam módján írogató ember. Szeretem a baráti hangulatú, egymást segítő alkotó közösségeket, nem szeretem a marakodást és a klikkszellemet. De az értelmes vitákat elfogadom.