Egy ladikban ültünk:
anyám, apám és én,
sodródtunk
a Duna ránctalan vizén,
hirtelen tűzbombák,
villámok csapkodtak,
s egy koszorúerekből
pattant motorcsónak
száguldott felénk,
lapultunk, míg újra
csend lett,
csak én ordítottam:
– Megrázott a víz! –
Legutóbbi módosítás: 2011.10.19. @ 10:07 :: Péter Erika