Gy?rött, és bánatos most a táj,
az es? szívembe árkokat váj.
Az ?szt?l én csak fázom,
tavaszszirmokra vágyom!
A hó is ablakból nézve szép,
a tél, ha felkapja jégköpenyét,
kiáltom: mindebb?l már elég!
Tavaszt akarok, illatokat!
Csicseregjenek a kismadarak,
rétet hintse be ezer virág,
rügyezzenek az orgonák,
méhek szálljanak, szorgosak,
nárciszok tárják ki szirmukat,
áradjon langy napfény mindenen!
– err?l szól lázongó énekem…
