Óceánok kék zamatát hozza az októberi nap,
Ã?°rbéli ragyogás éled a fényszórók négy tornyán.
Felizzik a gyepsz?nyeg, a közelít? Éj megriad,
a padokon jó öregek keser? sört kortyolván
végigjáratják szemüket e közelg?, vad tornán.
Tömött a lelátó, kéj öleli a füves medencét.
Ha kivonulnak a fiúk, ily estbehajló órán,
Megtudja itt az ember, hogy a csúnya gól is lehet szép!
Bíztató dalra gyújt a tábor, meglobognak a sálak,
Amint a labda fürge tánca szemünkbe incseleg.
A félpályánál indít rohamot a sovány csatárhad,
A vad vágtában egymást követik az ügyes cselek.
Bátran küzd a három pontért a tizenegy f?s sereg,
Hirtelen a légben éles rigmusok zaja reped szét.
Így van ez, ha a pálya sarkára egy zászló mered,
Megtudja itt az ember, hogy a csúnya gól is lehet szép!
S mid?n indul az egyik csatár, rögvest megrezdül a táj,
Lövését?l kanyart vet a hálóban a játékszer.
Így vív nemes küzdelmet hazánkban minden harcos osztály,
Héberrel a keresztény, úri réteg a szegénnyel.
Ily csaták után csak az örömmámor tüze ég fel,
S beragyogja a gy?zelmi diadal minden percét.
Szárnyrakel a szív és dalolja azt, amit nem szégyell,
Megtudja itt az ember, hogy a csúnya gól is lehet szép!
AJÁNLÁS
Herceg, ha ily arénába tévedsz, fogadd érvül
T?lem, e helyen feledheted a puskák Szerelmét!
E síkon vívjanak vitézeid csatákat, vér nélkül,
Tudja itt az ember; hogy a csúnya gól is lehet szép!
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:08 :: Kapus Attila