Én azt mondom tavasz, rügybontó élet, Te várod a halált, lombhulló véget. Én azt mondom sovány, Te rávágód: vigasz! Én azt mondom dagadt, Te sértődve: Ki az? Én úgy érzem édes, lopom hát csókod, Te kesernyés gúnnyal szép csendben sózod. Én érzem ott mélyen, szunnyad még tüzem, Te kezembe adod kioltó vizem. Én szerettem volna földön a mennyet, Te kabátot adtál, a pokolba menjek.
Vaskó Ági vagyok. Ötvenháromban születtem.
Gyermekfejjel ontottam a verseket, melyre Padisák Mihály szintén versben válaszolt a Miska bácsi levelesládája című rádióműsorban.
Felnőtt fejjel a versírás már nem mindennapos nálam, de annál nagyobb öröm, ha megtörténik.
Örömeimet kezdetben a Poeton, majd az ARSok a 7torony, az Élő Magyar Líra Csarnoka és A Hetedik
irodalmi portálon osztottam meg.
Szívhajtásaim antológiákban és három saját verseskötetben szöktek szárba. Könyveim címei: Hajnalfényű gondolat, Illanó idő, Csendből fakadt.
Tartalom másolása nem engedélyezett!
A weboldalunkon a lehető legjobb élmény nyújtásához Cookie-kat használunk. Ha neked is megfelel az adatvédelmi nyilatkozat, akkor itt kellene elfogadni.ElfogadomAdatvédelmi nyilatkozat