Vastag talppal, vékony reménnyel,
csizmát öltve, élesztve borral,
nekiállsz csákánnyal, ásóval,
bontasz: k?lap, sóder és homok –
ottan alatta sötétebb már,
nem is oly jó szagú, erezett
föld ez, gyökerek, giliszta,
ászkákon túl, egyre lefele –
bont a csákány agyag talajban
s lejjebb; már nagyobb részben vagyok;
én, én vagyok: mozgásom nagyobb,
különbözünk: én agyagozom;
talptól kártyának két oldala:
van ilyen pakli? Most ki vagyok?
Legutóbbi módosítás: 2011.11.20. @ 17:11 :: Petz György