Seres László : Bevehetetlen

Mi bevehetetlen, a hit segít csak,

-gyarlóság a kétség mellvértje lett-

romba dönt gátat, égre-törő falat,

mit az ember önmagának emelt.

 

Üres kézzel is belevághatsz olykor

létté formálni kínzó szükséget

könnyfakasztó mód zárvány-mosolyokon,

hogy számba vedd elhullajtott véred

 

összetörten, ha minden szertefoszlott

s úgy érzed bejártál mennyet és poklot

túl szemforgató vakhiten, babonán

 

a remény visszafojtva is feldereng

s elhiszed, hogy álmaid túlsó partján

öleden ringanak át a tengerek.

Legutóbbi módosítás: 2011.11.24. @ 15:29 :: Seres László
Szerző Seres László 599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.