Itt, ahol a lelkiismeret
Önmagával méretik,
Maradj velem.
Nincs a versemnél szebb
Szobám, nincs a szavaknál
Melegebb harang, nincs
Testem, mi maradjon boldogan.
Higyj nekem,
Keress meg magadban
És ne félj!
Zuhanni kés? már nekünk,
Csekély, elveszíthet? életünk
Bátrabban megcáfolható,
Mint ahogy benne létezünk.
Ne törjön hát arcodra kétség,
Mikor a tornyok talpra állnak,
Mert ha égig érnek is
Csak játékai a magasságnak
És mi ahhoz sem tartozunk.
Virradjon fölénk bármilyen világ,
Törvényei meg nem gyalázzák azt a
Harmóniát, amit magunkból alkotunk
Kedvesem,
Sem odafönt, sem idebent.
Legutóbbi módosítás: 2021.07.29. @ 12:13 :: dr Kocsi Katalin
