Folyvást az örvényre hivatkoznak, – noha esztelen –
mindössze annyi a ráció benne, hogy megnevez
végre valami okot az ember, jelképet használ
a valóságra, amit képtelen megismerni: el-
nevez valamit attól, ami; mert könnyebb, ha máshol
van már, aki beszél: beillesztheti, legy?zheti –
ahelyett, hogy maga változna – szobájából igaz-
gat ezek szerint akármit, és ez így megy egészen
a következ? ezerhétszázötvenötig, föld- és
tengerrengésig, amikor a szobát oly nehéz lesz
magyarázni, ha kibújik alól’ a magyarázó,
mert szoba se marad, s az okoskodás könyvtárát
t?z és víz nyeli el, mivel ha tornyok, épületek
csavarodtak az ég felé, legább annyi tölcséren
húz lefele a sok kibányászott anyag?r s titok,
az állatok el?bb elt?nnek, miel?tt a sötét
megn?ne alattunk, s megfejtenénk, mi ez az örvény.
Legutóbbi módosítás: 2012.02.09. @ 15:31 :: Petz György