Radnó György : Először csak az álmaink

2012 február

Először csak az álmaink rémesebbek,

az ébredés után vajúdó való-végletnél,

majd fel sem ébredünk a mondat szellemén

vágtatunk a gőgös gazdasági gépezettel.

 

Járó motorban rohanunk dugattyúként

esetlenül kopottan kopogtatunk olajért,

és örömünk is csak a gyász előképe,

szerelmünk is csak csúffá hevített alkatrészek.

 

Tagjaink apró darabokra hullnak szét,

mikor óránk is lejár kopra, s elavul a gép,

büszke nép, sivatag mi egykor dús zöld rét,

anyagunk méreg, s marad örök ős-szennyeződés.

Legutóbbi módosítás: 2012.02.19. @ 18:00 :: Radnó György
Szerző Radnó György 140 Írás
Már gyerekkoromban szerettem volna író lenni, valahogy úgy ahogy mások mozdonyvezetők. Tinédzser koromban már éreztem késztetést az írásra, eleinte sok verset írtam, ebből az idők folyamán, és a költözések miatt sok elveszett, vagy csak a kicsomagolatlan dobozok mélyén maradt. Informatikusként természetes volt számomra az online módban való publikálás. Eleinte csak magamnak írtam, de több barátom kérésére elkezdtem aktívabban közzétenni társaságokban is a verseimet. Hosszas unszolásra kezdtem el nagyobb körben publikálni és kiadni kötetet. 2012. április végén megjelent az első kötetem "A némaságom kiáltom" című kötet...