Összekuszálódott
szálakat bogozunk
foggal-körömmel.
Sejtmélyig hatoló
felajzott percek
szivárognak az
egymásra találás
résein.
Ugyanaz a vágy,
ugyanazzal az örömmel.
Magamhoz emellek
sokszólamú csendben.
Gyöngyház-látomásom
érzékfölötti út,
a teljesség
lélekmerengőn ölel,
fényörvény táncol
a mindenségen.
Legutóbbi módosítás: 2012.03.22. @ 16:57 :: Szabó Edit Irma