aranyban izzik a nap elmenőben,
mintha a lelkünk is vele szállna,
és bekuckózva a mennyországba,
a világ koronázatlan királya valami
égi kaput éppen kitárna,
mintha
egy angyal indulna felénk éppen,
széttárt szárnyakkal,
zuhanórepülésben,
hirdetné a megbocsátást,
szegények, árvák boldogságát,
hogy elmarad a végítélet,
a megszegett kalácsból mindenki kérhet,
s mint almából metszett, megmentett részek,
a bűnösök mind megtérni készek,
mintha
halk igézet szólna szépen,
a megtalált boldogság örömében,
örömvasárnap,
ezüstös fényben.
Legutóbbi módosítás: 2017.12.16. @ 20:41 :: Gősi Vali