– giocoso –
egy n?vel élek
együtt
aki minden nap
szekál
túl hideg
a szerelem
forró a kávéspohár
gyorsan fogy
a fogkrém
lassan a koton
egy éjjel
meglátjátok
torkon ragadom
nem farigcsál többé
ostoba rímeket
s pocsékolja az id?t
takarítás helyett
egy n?vel élek együtt
én meg én
mi van
a harakiri nehéz
hát szétosztom
magam
– marziale –
le kéne fogyasztani
ebb?l a versb?l
néhány szócskát
súlyra mérik
a költészetet
legyen tömör
gyönyör
kínzó kórság
aberráció
haza-nem-szeretet
érthetetlen ujjgyakorlat
például
a magányos hegyi kecske álma
hogyan estem
sokadik b?nbe
tátott szájjal
kézen állva
de jobbat tudok
elmesélem
frissen szabadult
hab(szivacsos)testem útját
csúcstartó sprint volt
megdönthetetlen
egy szál leped?ben
délibábos pusztákon át
rémre rím jött
és fordítva
aztán láték
felszarvazott szörnyeket
ímé az asszony
férges almával
ádámok kígyók
meneküljetek
– sotto voce –
füveket szedek
egy nemlétez? állatnak
s már megszokom
hogy a szomszéd kislány
megkérdi anyjától
boszorkány vagyok-e
nem mindig
mondanám
csak általánosan hibbant
lyukas zsebem
rémálmokkal tele
ezt teszi az érzékenység
mást beutalnának hamar
de én mindig bent vagyok
a világ divatos fátyol
felveszem elvegyülök
ápol eltakar
ki ismerhetné
gyilkos múltam
újra meg újra megöltelek
tettel szóval szótlansággal
megtagadtalak
és hittem neked
mosolyogtam
édes szivarfüstben
s b?zös üstben f?ztem
férfi ékeket
beteg szíveket gyógyítottam
dárdára t?ztem a tiedet
hát ne csaljon meg
sose a látszat
csendes ?rültként
bolyong reggelünk
mennyben
vagy pokolban ébredsz
csak a szerencsén múlik
de mindkett?ben
egyformán szerethetünk
Legutóbbi módosítás: 2019.09.10. @ 12:48 :: Tóth Katalin
