Beköszöntött az ?sz. A természet színes ruhát öltött, és közben csendben ââ?â?¬ szinte észrevétlenül ââ?â?¬ elkezd?dött a tanév a Marxizmus Leninizmus Esti Egyetemen (MLE) is. Az el?adásokat, valamint a gyakorlatokat a zuglói pártbizottság oktatási központjában tartották. Minden hónapban, egy héten keresztül lógtunk a munkahelyünkr?l, ezzel sok irigyet szereztünk magunknak. Munkatársaink nehezen szoktak hozzá ahhoz, hogy kevesebbet dolgozunk, mint ?k, ugyanannyi fizetésért, és még tanulmányi szabadságot is kapunk a vizsgák idejére. A gyakorlatok inkább beszélgetéseknek t?ntek, és a vizsgák is kedélyes hangulatban teltek. Volt olyan szóbeli vizsgám, ahol a tételek csak ürügyül szolgáltak, valójában a véleményemet kellett elmondanom egy aktuálpolitikai kérdésr?l.
A tanulókörök húsz-huszonöt f?b?l álló csoportokat alkottak. Beszélgetéseink során nem kellett tartanunk egymástól, ?szintén elmondhattuk, mit gondolunk a témáról, hogyan értékeljük a kötelez? tanagyagot, és miben változtatnánk, ha tehetnénk. Szokatlan volt ez a hangvétel, eltért minden eddig ismert módszert?l, amellyel politikai gazdaságtant, filozófiát, vagy a munkásmozgalom történetét tanították f?iskolákon, egyetemeken.
Csak a harmadik év végére érett meg bennünk a felismerés, mi lehetett tanáraink célja? Mer?ben szokatlan módon nem agymosást hajtottak végre, hanem felkészítettek minket a kritikus szemléletre, az önálló döntések meghozatalára, az alternatív gondolkodásra. Az fel sem merült, hogy lehetnek közöttünk olyanok, akik szorgalmasan jegyzetelnek, és jelentéseket írnak megbízóiknak.
A csoport egy kisebb része meglett korú f?osztályvezet?kb?l, vállalatigazgatókból állt, akik politikai karrierjük során nem tudtak megfelel?, fels?fokú képesítést szerezni. Erre pedig szükségük volt ahhoz, hogy állásukban megmaradhassanak. Egy minisztertanácsi rendelet szabályozta a munkakörökhöz szükséges szakmai követelményeket. Az MLE minden nehézség nélkül hozzájuttatta végz?s hallgatóit ehhez a diplomához.
A csoporttagok között számosan szerepeltek valamely céges, bels? káderfejlesztési tervben, de voltak olyanok is közöttünk, akik továbbtanulási céllal kötöttek ki az általános tagozaton. Kés?bb szakosítót végeztek, és doktori címet is szerezhettek, akár csak Köteles Lajos barátom. Természetesen, ?k sem egyéni kezdeményezésre kapták meg ezt a lehet?séget. Vagy pártmegbízatás volt a cím megszerzése, vagy valamilyen fels?bb szint? káderfejlesztési terv keretében kerültek kiválasztásra, mint például én, aki a párt „fiatalítási” programjának végrehajtása során, a párttagság várományosaként.
(Folyt. köv.)
Budapest, 2012. május
Legutóbbi módosítás: 2019.06.27. @ 08:12 :: Horváth János
