Az odaadásról írni, míg
sima bőr ruhánkba
bújtatott test vonalaink szólnak.
Becézni a csípőnkön guruló kilehelt
pránamély esztelen bolygó-csattogást.
Amikor vénusz gördül át a marsra.
És jupiter lasszója kundalíni,
hangunkra tekeredik, emelve az ég felé.
Szaturnusz gyűrűjét glóriaként
fejünkre húzzuk, selyem
szárnytapsolás közé ugrasztva, szív
ritmusára koplalunk.
De isszuk fénypoharainkat,
mécseseinkben levegő pezseg,
s ha az univerzum is éhes,
mozdulataink óvatos táncának játéka
elegendő szépség
az ébredéshez.
Legutóbbi módosítás: 2012.05.27. @ 20:57 :: Marthi Anna