Pitypang
Koosán Ildikó
Új ruhát hord
mától a tavasz,
zöld selyem füvön
fényes pöttytömeg;
rikít ravasz,
ingerl? sárgasága;
Gyermekláncf?,
rétek, árokszél
parasztvirága,
akárha úrnapi
körmenet útjára
hintett szirom,
megigézett,
bársonyos
kelyhéb?l kínál
ma mézet,
de holnapra
borzos erny?in
szárnyakra kapva
imbolyog,
himbál a szélben,
híven takarva
az életet rejt?
apró magot,
míg ellibeg a
messze sejl?
bizonytalanba,
Esélye n?, ha,
amit lehet
kósza homokszem
a földbe temet;
új pitypangvirág-
sz?nyeget
teremteni,
s egy új tavaszban,
újra díszleni…
Pitypangkoszorú!
Aranydiadém!
díszként ragyogtál
gyermekfejemen;
voltál, s maradtál
legszebb ékszerem!
Szombathely, 2004 áprilisa.
Legutóbbi módosítás: 2012.06.03. @ 20:06 :: Koosán Ildikó