Lehettem volna fény a vaksötétben,
hogy láthasd, hova lépsz,
lehettem volna kósza vízcsepp,
ringva es? után, f?szál hegyén.
Lehettem volna napunk egy sugára,
csiklandva komoly arcodat,
szell? lebbenés is lehettem volna,
messze vinném bársonyhangodat.
De csak egy lángocska vagyok,
mely fellobban, ha közeledet érzi,
jönnek és mennek új napok,
csak hogy érted égek, az a régi.
