Sötét felh? takarta el a Napot,
s?r? köd borította be elméjét,
nem becsülte, mit születéskor kapott,
felel?tlenül élte az életét.
Rokonai, barátai, elhagyták,
ki mellette maradt, érdekb?l tette,
becsapott mindenkit, ?t is becsapták,
még a szerelmet is készpénzért vette.
Bezárta maga mögött a kapukat,
aljassága újabb aljasságot szült,
életek felett játszotta az urat,
a pénz hatalmától már megrészegült.
Az ördögi úton könny? volt járni,
nem volt ideje a szépet csodálni.
Tiszai P Anna : IX. Sötétség (Az ÉLETÚT – szonett-koszorúból)
2012.07.24.
Tiszai P Anna
Vers
0