nem k?be vésett
nevem éltet
nevem éltet
lélekhüvelyem feszes
kivont kard vagyok
még harcot és vágyat vívok
ismeretlen a sírhalom
csak más lehet csendes
lakója az árnyak
árnyas kertjében
s egyszer mégis szétesik
amit a századok rombolnak
a memória és érzelem
ha sárgul a holt papír
még valahol kibet?zik
nem k?be vésett
nevem éltet a vers
legyen igaz vagy nyers
ha kés?i utód
valaha lefújod a port
gondold el a gy?rött sarkú fénykép
szemében ma élet és reménység