Az ártatlanság álcája mögött
Meleg hátadba temetem arcom
Szárnyak repítenek
Karjaiba zár a hajnal
Tündérek játszanak csalfa
Játékot agyammal
Puhán hozzád bújok
Szíved végtelen táncát
hallgatom, tüd?d morajlását
Közben eljátszok a gondolattal
Hisz oly valósnak t?nt
F?t a kíváncsiság
Tudnom kell
Önnön avagy más
ölelésébe csúszni
is oly otthonos?
Kedves, másik felem
tuthatnád, a te, féktelen
érzéseid hajtanak
Tekintetünk összeér
szemedben csak a vágy
csillan, tompán
zuhansz vissza
Nem menekülhettél
A vágy csapdájában
Ott vagyok én is
Most együtt nevetünk
Ártatlanul, többé nem
Álmokban kergetjük a gyönyört
Legutóbbi módosítás: 2007.11.15. @ 18:04 :: Tokár Alexandra