Csend-vigasz kényeztetéssel
puhán érintettél, míg a
tűz fényében hevertem.
Azt mondtad, értem mindent…,
a meglepetés-napot is, mely
hirtelen ötlettől vezérelt,
hisz nélkülem a tűz sem melegít.
Most itt vagyok,
s az imbolygó lángok táncra keltek.
Úgy értél hozzám, mintha
először tetted volna,
s ahogy szétizzadt ruháink
földre hulltak, végtagjaink
egymásra tekergőztek,
testünk szeretve-csúszva
olvadt az ismert sistergő vágyba.
Legutóbbi módosítás: 2007.11.16. @ 13:56 :: Szabó Edit Irma
