Horváth István : HOLNAP

2012.09.13. Horváth István Vers 29
Print Friendly, PDF & EmailNyomtatás

 
Ezernyi kimondatlan szavam,
mit mondanék örömmel, ha van
kivel, egymásra ismerni még,
hogy legyen hiány s legyen elég.

Mikor a tegnap emlékké lesz
a széthúzott jelenben, kellesz,
ki mégis szelíden egyben tart,
bennem élve, mint folyót a part.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2012.09.13. @ 11:42 :: Horváth István
Szerző Horváth István 126 Írás
Horváth István vagyok. Műszaki végzettségem van, de nem vagyok technokrata. Sőt. Tizenöt éve, hogy írok. Azóta számomra színesebb, gazdagabb lett a világ. De inkább versben folytatom... NEM VAGYOK ÉN ÍRÓ... Nem vagyok én író csak olyan afféle, maga sóhajából, sehová sem való, ki-gondolom-formán, ritmusra tátogó. Ki bennem fölsejlik, ne vedd kérlek zokon, nem lehet mindenki jóbarát vagy rokon. Óvjad kezem s lábam zörgő magányomban, egyik rögeszmémet, másikra ne váltsam. Ha így is elfogadsz, ilyen kérgesedten, ima s kérés nélkül, áldjon meg az Isten.