…nem szabad elaludni…
gyanús az átalvó
vállra-bukó fej
elernyedt izom
az altató-dalból
remegő sötét
s a vak is aki így lát
hófehér árnyakat
buja feketéket
s fenn az égen
szende püspöklilát
és gyanús a Nap ahogy
hajlik teste íve
és elnyúlik vakon
ha hiszi hogy nem lát
hát aludjál
hunyorog a felhőég is
homlokára kiül
most levegőzik a bűn
felfedi gyanútlan
gyermekarcát s látod
hogy folyik át hangtalan
egészen a rész
könnyeinkként
az izzó magmáig
mint álmok völgyén
a holt tó
…tétlenek vagyunk mind
… ha aludni kell – ébredünk
ha ébredni – alszunk
mint a megtévesztettek
azt hisszük
hogy amit látunk álom
s amit álmodunk
az a valóság
|
Seres László : Nem szabad
2012.09.16.
Seres László
Vers
4
Legutóbbi módosítás: 2012.09.16. @ 18:25 :: Seres László
Szerző Seres László
599 Írás
A versekért érzett rajongásomat megőriztem örök szerelemként gyermekkorom óta, végig kísért életutamon. Írogattam magamnak, s szűkebb környezetemnek verseket leginkább, és sokat olvastam. Aztán az élet eltérített más irányokba. Hivatásos katonatisztként szolgáltam Gyömrőn, Sárbogárdon, Nagytarcsán. Személyügyi vezetőként a legkülönfélébb emberi sorsokkal találkoztam, humán beállítottságom hasznomra vált ezekben az években a róluk való gondoskodás felvállalásában. Ma nyugdíjasként újra az irodalom, a költészet tölti be az életemet. A gondolatok, szavak szerény formálójaként így adok életjelet magamról a világnak.