Bakos Erika : Alliterációs látomás

 

 

Eső esik a patakba,

felhő füstje lebbenő,

zúgva zúdul a habja,

véres vize rettegő.

 

Hét horizont határán,

lángot lop az alkony,

csipke csillag álmán,

viola fényt fakasszon.

 

Lépcső lóg a mennyből,

vándort vár az Isten,

rozsda szív szenvedő,

zárolt hely itt nincsen.

 

 

 

Legutóbbi módosítás: 2012.09.22. @ 16:58 :: Bakos Erika
Szerző Bakos Erika 228 Írás
Bakos Erika vagyok egy Szeged melletti kicsi faluból. 54 éves, két gyermek édesanyja. Szeretem a szép szavakat, az őszinte gondolatokat és a szép verseket. Kedvenceim: József Attila, Pilinszky János és Ady Endre. Versírásra a férjem halála után adtam a fejem, így próbálom öt éve örömeim, fájdalmaim kifejezni. Az első irodalmi portál, ahol publikáltam gondolataimat, a Poet honlapja. Tagja vagyok a DéeMKá Irodalmi Csoportnak. Nincs saját kötetem, de verseim jó néhány Antológiában megjelentek. Még az út elején tartok, de a költészet iránti alázattal teszem a dolgom. A Héttoronyba tanulni jöttem és megköszönöm a jóindulatú segítséget. Szeretnék a portál aktív tagja lenni. örömmel tölt el, hogy itt lehetek.