Halk fátyla tekereg, kavarog
szívemen dörömböl az éjjel
csendben, egyedül
mint ólomgolyó a vízben
a bánattól alámerül
kísértet
szemeim ma este
mint kitekert villanykörték
ma meglopták az ?szi álmom
istenem-
reggelre bárcsak meghalnék
(Az ágyad szélén ülök,
baljós éji nesszel
siratom az eljövend?t
szívemben egy acélrepesszel
a szerelem
vasajtóimon csikorog)