dr Kocsi Katalin : Hajsza

Nyomtatás

A béke hajszálát vetetted el bennem,

Szenvedélyünk magját hagynád kih?lni

Ha várnánk.

Megbocsátható-e a b?n – a szív szava,

S a testeink kih?l? és felgyúló anyaga

S a vágy ami

Örök körforgásban ás alá múltat-jöv?t.

De az örök N? nem engedhet el sem

Szíjat, sem szemfed?t.

Bár tudja hol van  helye Férfiséged

Sebzett öntudatában.

Hát itt állunk Istenünk adta megbocsátásban,

Téged óvó angyalkodásban, s már nem arról

Folyik a szó, hogy kié a párna másik fele ha

Karod éjjelente átölel vele, s kínálja a szabad

Döntés mámorát,

A lehet két n?t szeretni vágy-dalát.

Nos, nekünk jó így: te középen, s mi

N?iségünk régi ívében

Felváltva szeretünk,

Felváltva egészítünk ki Téged.