Hol is volt mindez, a Strand-en? Kiállítás,
új dolgokról, fényképekr?l.
Valami okból felt?nt nekem.
Az a fénykép abból az évb?l,
a Fullbright-ösztöndíjasokról. Épp akkor jöttek –
vagy már megérkeztek. Legalábbis néhányuk.
Vajon közöttük voltál? Szemügyre vettem
a képet, bár nem túl aprólékosan, és t?n?dtem,
melyikükkel is találkozhattam már.
Emlékszem, motoszkált bennem a gondolat. Nem
a te arcod. Semmi kétség, f?ként a lányokat
néztem meg alaposan. Talán észre is vettelek.
Talán elgondolkodtam rajtad és szokatlan érzés fogott el.
Eszembe vés?dött elomló hajad, a lágy göndörség –
Az a Veronica Lake-frizura. Nem az, amit elrejtett.
Sz?kének t?nt. No és a mosolyod.
Az a túlzott, kameráknak, bíróknak,
idegeneknek, ijeszt? figuráknak tartogatott amerikai mosoly.
Aztán elfeledkeztem róla. Mégis emlékszem
a fényképre: A Fullbright-ösztöndíjasok.
A poggyászukkal együtt? Aligha valószín?.
Talán csoportosan érkeztek volna? Fájó lábbal
sétáltam a napsugarak alatt, a forró járdán.
Vettem volna egy körtét? Igen, úgy rémlik.
Egy utcai árustól, nem messze a Charing Cross Pályaudvartól.
Az volt az els? friss körte, mit életemben megízleltem.
Alig hittem el, mennyire ízletes.
Huszonöt évesen elnémított és felfrissített,
hogy ügyet sem vetettem a legegyszer?bb dolgokra.
EREDETI ANGOL SZÖVEG:
Fullbright Scholars
Where was it, in the Strand? A display
Of news items, in photographs.
For some reason I noticed it.
A picture of that year's intake
Of Fulbright Scholars. Just arriving-
Or arrived. Or some of them.
Were you among them? I studied it,
Not too minutely, wondering
Which of them I might meet.
I remember that thought. Not
Your face. No doubt I scanned particularly
The girls. Maybe I noticed you.
Maybe I weighed you up, feeling unlikely.
Noted your long hair, loose waves-
Your Veronica Lake bang. Not what it hid.
It would appear blond. And your grin.
Your exaggerated American
Grin for the cameras, the judges, the strangers, the frighteners.
Then I forgot. Yet I remember
The picture: the Fulbright Scholars.
With their luggage? It seems unlikely.
Could they have come as a team? I was walking
Sore-footed, under hot sun, hot pavements.
Was it then I bought a peach? That's as I remember.
From a stall near Charing Cross Station.
It was the first fresh peach I had ever tasted.
I could hardly believe how delicious.
At twenty-five I was dumbfounded afresh
By my ignorance of the simplest things.
