Darabos Gábor : Sorskergető

 

 

Se a szülői házban,

A holnapban, vagy mában,

Se alkoholban, számban,

Vagy éjszaka az ágyban.

Nyugalmam nem lelem,

Nyugalmam nem lelem.

 

Se lírában, a versben,

A busz, vagy vonatjegyben,

Se égen, fellegekben,

Vagy sorsomban, jelekben.

Utamat nem lelem,

Utamat nem lelem.

 

Se lelkembe meredten,

A csókban, vagy kezekben,

Se tükörben, szememben,

Vagy szekrénybe rejtetten,

Magamat nem lelem,

Magamat nem lelem.

 

Ha szabad leszek egyszer,

Nem is egyszer, ezerszer,

Megkérdezem a szelet,

Amit mond, arra megyek.

Magamat meglelem,

Magamat meglelem.

 

Majd ha arccal a sárban,

Taposnak rajtam bátran,

És mind amerre jártam,

T?z perzselte, és láttam.

Utamat meglelem,

Utamat meglelem.

 

Ha földbe vagy a szélnek

Eresztenek a vének,

Mikor rólam mesélnek,

És nekem szól az ének.

Nyugalmam meglelem,

Nyugalmam meglelem.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2012.11.12. @ 09:56 :: Darabos Gábor
Szerző Darabos Gábor 7 Írás
Huszonkettő vagyok. Nagyjából 3 éve írogatok, próbálkozom versekkel. "Egyszer. Mindig csak egyszer. Mindig először, mindig utoljára. Nem a törvényt keresni. Szabadnak lenni. Nem alkalmazkodni. Elhatározni. Nem a megszokás. A váratlan. A kaland. A veszély. A kockázat. A bátorság... a küszöbön állni. Folytonos átlépésben lenni. Élve meghalni, vagy meghalva élni. Aki ezt elérte, szabad. És ha szabad, belátja, hogy nem érdemes mást, csak a legtöbbet." - Hamvas Béla "Mindenkinek joga van a saját őrültségéhez!" - Salvador Dalí