*
hitelvek, törvények szögesdrótjai közé szorítva
egyetlen sejtként születtél a nagy semmibe, létezel,
újra és újra “számolod” önnön-magad, vagy álmodva
képzelődsz sodró vad vágyak mentén, újabb tétet teszel
egy vabank játékban, aztán ha buksz, még daccal fellázadsz,
míg a pengeéles élve boncolás nem tesz helyedre,
nem olvassák fejedre bűneid, aztán nyugton maradsz
mert belátod: a mersz elpárolog fázva és éhezve,
pofád befogod, beállsz a kalákába s épül kriptád,
hol majd mikor az a fekete hamu hullik a földre,
mi valaha neved viselte,
belenyugodj a semmibe.