Keveset hall manapság a világ
az eszmékből, mert a bátor viták
félénken nyomnak torkot, nehezek,
de miért, mert hatásuk nem lehet.
Ezen okból zokszómat titkolom,
de ha Isten súg, sátánt gyilkolok,
ha a nappalok, a pír-színterek
megfakulnak, s csak ködös fellegek.
Tetszhet-e nekem a bárgyú homály,
hol ‘ótlan’ termett avas-muskotály
tesz eszembe butító álmokat,
s úgy, hogy közben senki sem támogat.
Hamis tanoknak csak fegyence, én,
kimondtam mindent, de ér még remény,
mert, mikor önkény veri kedvemet
is van hitem őrizni lelkemet.
Hamis tanoknak: nem élhet örök,
ami nem gyógyít időt – lásd köhög,
mert kiköpné a vírus-tényeket –
még akkor sem, ha én már nem leszek.
Juhász Gyula, Mit akartam c. versének átirata
Képforrás: facebook.hu/Juhász Gyula
Legutóbbi módosítás: 2014.10.24. @ 14:01 :: Pilla S.M