Kocsmazaj tolong,
alig fényben
füst lebeg,
üres forgószékek.
Padló ragad,
süket az ajtón
a retesz.
Mellékhelyiség, sz?k
falon
tátong egy koldus rajz,
rozsdálva csepeg a csap.
Kezem mosom,
mosolyom
most sebtapasz.
Léptek,
kérd? szó,
– iszol velem valamit,
– persze,
válaszomból a tegnap szól.
Megvárom,
míg elázik a poháralátét,
keresztülzuhanok a mán,
ez az ital
kérdés,
ajándék…
