Hajdan?… Hej, milyen volt!… Hogy pezsdült az Élet!
Óh, drága párocskám, ma is Téged nézlek!
Úgy fogom kezedet, mint fogtam volt régen…
Pedig a homlokom… őrzi képregényem!
Volt sajtárom, rocskám… Karikás ostorom!
Ma?… Egy ló árán lesz… porcelán fogsorom…
Sebaj, cudar Világ!… Döfjön ördög szarva…
Borocskát hozzál mán, asszony, az asztalra!
Hozzál pogácsát is! Az se baj, ha száraz!
Hisz ma ötven éve vagyok Véled házas!
Vettem tulipántot – pirost, mint hajdanán,
s mintha kacagásod újra úgy hallanám!
Itt van… Nézd, angyalom!… Vázába is tettem…
Mit pillogsz, eredj mán… Halljam, mit vétettem?
Ha nem szólsz… úgy is jó. Majd elszáll a gőze…
Haragod csókolom este nyakra-főre!
Édes, drága kincsem!… Mért kínoz a bánat?
Jer ide, ha mondom, hadd fogjam szoknyádat!
Mi a baj, bogaram? Szemed csupa pára…
– Semmi… Rád gondoltam… Meg a Nagyapákra…
Nohiszen… Vénülünk?… Te is – én is, lelkem…
Ezért van örömünk játszó gyermekekben!
Itt ülnek köröttünk – lurkóink unokák!
Ejh, ne mondjam kétszer… Hozd azt a csutorát!
2012. december 14.
Legutóbbi módosítás: 2012.12.15. @ 10:31 :: Pásztor Attila - Atyla
