Voltam, jajh – templomban… Hallgattam kispapot.
S a padban, mögöttem… kismama szoptatott.
Kántor is orgonált – azt mondják, Viváldit…
Remélem felhangzik egész Mennyországig.
Csudaszép, mondhatom – tudtak az őseink…
Más ez az áhitat s mások regőseink.
Csillaghit jár erre, kazettás mennyezet,
s otthon szül, ki asszony – szebbnél szebb gyermeket…
Bezzeg én… Károgtam… Család, ember ellen…
Kappanná lett hangom… Cserepes a lelkem.
Kínoz a cukorbaj, vérnyomás meg köszvény.
Biz’ a gyógyszeripart a füstre felkötném!
Mert… mit tud az orvos? Mit vársz egy bagolytól?
Latinul karattyol, ne értsek a szóból!
Friss dió, szép alma – az Karácsony, Étel!
Azt mondják romlottság, árt a kézrátétel!
Pedig, ha szívből jön, Isten is megsegít…
Jézus csak’ gyógyított!… A kutya mindenit!
…Ez a mai “rendszer” Ántikrisztus-szolga,
az egész világot zabrálva rabolja!
Kisemmiz népeket, földjüket mérgezi…
Mondja már valaki, ezeket mért teszi?
Az, ki ilyen gonosz – az tán nem is ember…
Luca-székről szállva láttam is ezerszer.
Hazug ez a világ!… Ahogy van, útálom!
Hogy mérgem kitöltsem, rúgtam is kutyámon…
Mondják rám: Boszorka! Ördög a cimborám.
Van fekete macskám, örömest kidobnám…
Mindig dörgölődzik… ez az istenadta,
hajh, pedig pókfonál, szín ezüst a bajsza.
Van egér, patkány is… Uralják a viskót.
Roskatag, mint magam…fejem Bolond Istók.
…Mikor s ki tesz sírba – én már azt se bánom,
csak a kispap lássa… pokolra szállásom!
Bár kilencven éve szépen ministráltam,
cipőm és ruhám volt a szekrény aljában.
Sebaj, ha pokolra… megyek.. megkísértem!
Csókolja keresztjét s nézzen rám az Égben…
Addig is esténként mondok Miatyánkot –
legalább addig se égetek világot…
2012. december 15.
Legutóbbi módosítás: 2012.12.16. @ 21:52 :: Pásztor Attila - Atyla