M.Laurens
Rozsdatemető
( Diósgyőri anziksz )
Az éjszaka már régóta néma,
Kihalt környéken málló vakolat,
Rozsdálló kohók vas-színű sora,
Lyukas tetők s rothadó padolat.
Ez maradt a régvolt büszkeségből:
Mindössze egy elillant pillanat,
A kék ég utáni vágyakozás,
S egy szó, mely mindörökre elmaradt.
Szó, mely megválthatná a lelkeket,
mert végleg s örökre kihűl a kard,
Többé büszke szikrát sohasem vet,
földre hull, s nem ékesíté a kart.
Zajtalan az éjszaka: csönd ül tort,
A halott álmok árnyai felett,
A nap se kel fel többé az égen,
S elmarad a várva várt kikelet.
2012. január 17.
