Kínpadra kívánkozik a tegnap,
de titok, megfejthetetlen,
csenget a nedves hajnal,
zajló, torzó világ kattan
a lassan lendülő napban,
olvasom a híreket, nyárfa
engedi ágát, kívül zakatol
a forgalom, belül éji
borzongás. Zizzen, zörget
az ősz, fenyegető tél nem
rettent, éled a hangos vadvízi
áram csendnél csendesebben.
Bölcsen hallgat a telihold,
béke úszik a nyárban,
felriad, megmozdul a szél,
szerelem játszik, tücsök zenél.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:14 :: Vajdics Krisztina