átsuhan a nyári álom…
Őszi eső hull a fákra,
eljön a fagy nemsokára.
De addig a csupasz ágon
átsuhan a nyári álom;
amikor a smaragd lombon
napfény csorgott; lankás dombon
szállt a szellő s fenn az égen
fátyolt húzott, nem is régen;
menyasszonyi ruhájában
papot várt nagy csuhájában,
s a boldogság poharából,
kortyintott az italából…
…álom volt-e, vagy valóság,
tudja csak az örök Jóság…
de most eső hull az ágra,
s eljön a fagy nemsokára.
Jeges sátrat terít a tél,
éles füttyel kerít a szél,
dermed a szív, üt az óra,
s el nem olvad, csak “a szóra.”
2016. április 3.
Legutóbbi módosítás: 2019.10.29. @ 10:06 :: Kis István Mihály