Néha egy másodpercen múlik, hogy mi lesz a következő többtízezer másodperc tartalma.
Egyik mókuskerékből a másikba.
1.
Reggel óra ébreszt, rohanva öltözöl, futás a buszhoz, mert nyolctól robot. Tíz és fél óra… kibírod — sőt valami perverz módon még szereted is (bent legalább van kihez szólni) aztán az este fél hét is eljön (végre). Már lassúbb a lépted, bár alig várod az otthon ismerős-puha ölelését (jobb híján). Némi szöszmötölés a konyhában. A számítógép jóbarát — hozza a híreket… Ha akarod, még köszön is neked (és akarod persze).
Vársz valamire… de csak a szokásos közömbös „monitorkultúra”. Rendbe teszed a napközben bevillant gondolatokat — vers lesz belőlük (talán). Aztán éjfél tájt vár az ágy — zűrös álmok… és reggel hatkor óra ébreszt…
… és elérkezik a szabadság ideje — hiszen végre nem vagy egyedül: hazajött kislányod „Londonországból”. Tiéd a nyár és a mosolyok együtt! Közös program: kis kényeztetés (gyógyvizes élvezet) — picit rövidre sikerül, mert ott az a fránya másodperc!
Sőt tán törtrésze elég, hogy te magad is törtrésszé válj.
Vizes, síkos kő, mint korcsolyapálya (kapaszkodó sehol) — egyik lábad erre másik arra siklik… reccsenés, és snitt!
Most nyugalom helyett gipsz ölel…
2.
Reggel szinte örülsz az első fénynek: fel lehet kelni (bár nem gátol senki abban, hogy éjjel is fent maradj, de hát a megszokás).
Négy hét „felhőtlen” szabadság.
Felhőtlen?… hm… nem tudsz mit kezdeni vele.
Pedig fejben eltervezted, majd végre megnézed az összes elmulasztott filmet, mik már hónapok óta „rád várnak” winchestereden. Most mégsem érzed ennek felszabadító mivoltát. A terv része az is, hogy folytatod a fiókban heverő „tucatnyi” életszilánkot (novellakezdemények)… de hát ezt nem lehet tervezni… ehhez ihlet kell — ami persze most alszik (helyetted is)!
Egyébként is elzsibbadtál — a gipszkaloda könyörtelen, ráadásul kisezer hangya menetel alatta röhögve… áááááááááááááááááá!
Zizzenten tengődöd végig a napot, és nem boldogít az sem, hogy eljön az este: és akkor mi van?
Éjszakában mozizós próbálkozás. Nagy nehezen elalszol, és reggel szinte örülsz az első fénynek…
Mert „egyik mókuskerékből a másikba…”
Legutóbbi módosítás: 2019.08.15. @ 11:31 :: Havas Éva
