Nyárutó
Koosán Ildikó fordítása
Nos, hát a nyárnak lassan vége már
és vele a hullámzó aranymezőknek.
Sok pompás gyümölcs begyűjtésre vár,
a madarak is délre készülődnek.
Megrövidül a napos órák száma,
az alkonyi árnyak hosszúra nyúlnak.
Kora ősz jele vetül a házak falára:
vörös vadszőlőlevélbe burkolóznak.
A reggel, páraköd melegébe bújva
fázósan vár az első napsugárra,
de lassan jár az is, későn kezdi újra
szelíd-szép színeit festeni a tájra.
Nos, múlik a nyár, búcsúzik végképp,
ránk hagyva szeptember enyheségét.
Szombathely,2013 szeptember 03
Sommers Ende
Nun, da der Sommer sanft zu Ende geht
und mit ihm auch der goldnen Felder Wogen. Der Früchte Pracht bereit zur Ernte steht,
sind Vögel schon nach Süden weggezogen.
Ermattet sinkt die Zeit der Sonnenuhren,
und Abendschatten weiten Länge aus.
Es zeigen sich des Frühherbsts erste Spuren.
Das Weinlaub flammt in Röte auf am Haus.
Der Morgen, der im Nebeldunst erwacht,
erwartet kühl der Sonne warmes Strahlen,
die sich verspätet auf den Weg jetzt macht, die Landschaft zart und lieblich zu bemalen.
Der Sommer mag uns so Adieu nun sagen
schenkt uns die Milde der Septembertage.
Legutóbbi módosítás: 2019.07.09. @ 15:16 :: Koosán Ildikó
