apró etűd az életemben a hajnali
madarak röpte a villany szemégető
fényében még a kávé íze is keserű
de legalább kinyílik a szem a lélek
kisöprik a kapualjban az esti részeg
tivornyák nyomában keletkezett
borszagot a ködben beszűrődik
a lámpafény és még a forgalom
is néma “a villamos is aluszik”
s míg szendereg bennem a tigris
elfeledkezem az egyszerű tényről
miként lehet repülni hajnalban
hajnali madarak nem is léteznek
kivéve azok akik munkába lihegnek
azok az igazi hajnali madarak
szegények mert a gazdag még
hentereg kurvája ágyékán
nem ismeri a hajnali madarakat
a hajnali madarakat ki írja meg
ki látja bennük a fényes suhogást
már nem építik a szocializmust
csak a gyereknek kell enni adni
néha egy sör fölött böfögni
kiokádni a hétköznapok unalmát
egy meccs erejéig kurvaanyázni
a bírót a vasutat és a rendszert
mert másra úgysem telik már
rendszeresen elfelejtik létezését
a hajnali madaraknak