Tetszenek szavaid, minek is filózzak?
új értelmet benne minek is kutassak?
Inkább kölcsön veszem, s nevem aláírva,
mint saját szerzeményt adom elő nyomba’.
Minek ide a szív, minek ide lélek,
habár plagizálok, mégis jól megélek,
s mások szavaival magamat futtatva,
leszek a világnak pávatollas szarka.
Mit érdekel engem, hogy neked ez bántó,
s megirigyelt sorod, versemben csak pár szó,
inkább örülj neki, hogy tollamra vettem,
s a közönségemnek bátran odatettem.
Nem kell rögtön magad pulykává felfújni,
hiszen neked is jut, bőven verses nudli,
s lehet, hogy ha agyam én is törtem volna,
szebb szavakat szedtem volna egy csokorba.
De jobb nekem hogyha ide-oda nézek,
s más lopott sorait versemben idézek,
ne irigyeld tőlem, hogy a szerzeményem
csak lopott sorokból összerakott érdem.
Kép: free mobil háttérkép
Legutóbbi módosítás: 2013.11.25. @ 20:00 :: Sz. Pál-Kutas Orsolya