Vandra Attila : Megbolondult a természet

Ma jártam a Lempesen, e virágok máskor május elején nyílnak. 5-7-5-ösök, nem haikuk…

Megbolondult a természet

5-7-5

Hóvirág

 

Hervadt hóvirág

Korán megjött a tavasz

Most volt február

 Tavaszi Hérics

Hérics virágzik

Sárga lett a Lempes-domb

Fura március

Lila kökörcsin

Lehajtja fejét

A szégyellős kökörcsin

Meleg március

 Szentgyörgyi saláta

Már most virágzik

A szentgyörgyi saláta

Nincs még április…

 Törpe nőszirom

Törpe nőszirmok,

Bontják a bimbóikat

 

Bár messze május

 

—————————————-

Attila, a fotók nagyon szépek, de ezek a gondolatok hiába „nem haikuk…” – attól még 5-7-5 szótagszámmal, olyanok, mintha… De az kevés, hogy olyanok, mintha… ennél egy kicsit több kell. Egy olyan belső világ, amit akkor is érezni, látni lehet, akkor is érezni, látni kell, ha nincs az ember előtt a kép… – és ez nem a fantázia játéka, ez a haiku varázsa –

Ezek most így sorokra tördelt gondolatok, egy-egy szép fotóval…

Persze nem baj, ha próbálkozol, de ezt a Naplóba javaslom, és ha többet szeretnél tudni a haikuról, akkor érdemes utána olvasni…

Hajnal

 

Legutóbbi módosítás: 2019.11.12. @ 14:54 :: Vandra Attila
Szerző Vandra Attila 758 Írás
Fő foglalkozásom minden lében kanál. Vegyészmérnöki diplomával sok mindennel foglalkoztam, a legkevésbé a mérnöki életpályával, amelyet otthagytam, miután két évet lehúztam a feketehalmi „színes pokolban.” Azóta főállásban kórházi biokémikusként dolgozom, de másodállásban tanítottam kémiát, biokémiát, fizikát, vitatechnikát és kommunikációelméletet. Önkéntes „munkahelyeim” és hobbijaim még színesebbé teszik a foglalkozásaim palettáját. Számomra meghatározó volt a vitamozgalommal való találkozásom, mely után dominóeffektusként következett a meggyőzéselmélet, pszichológia (tranzakció-analízis) matematikai és pszichológiai játszmaelmélet, neveléselmélet, konfliktuskezelés… lehet valami kimaradt. Hobbijaim: a főzés, természetjárás, utazás, fényképezés, történelem, nyelvészet, az unokázás, és ja persze, szinte kihagytam: az irodalom! Maximalistának tartom magam, amihez fogok, azt szeretem jól végezni, de nem vagyok perfekcionista. A tökéletességtől hidegrázást kapok. Hiszem, hogy egy írónak nem az a szerepe, hogy tükröt mutasson a a társadalomról. Arra ott vannak a hírműsorok. Sokkal inkább az, hogy elgondolkoztassa az olvasót. Egyes írásaim “befejezetlen” , nyitott végével pont ez a szándékom.