Figyeld, elaludt a csend…
Ülj mellém, nézzük együtt a bolond világot,
mutatnám magam, ahogy más nem látott.
Farsang van, álarcot viselsz rég,
az enyém… előkelő, mögé nézz…
Rég nem kutatom, – bár tudom –
ki vagy valóban… feledjük mi volt.
Tavaszt várok, talán téged, talán mást,
lehullik majd az álarc, lásd igaz valómat!
Legutóbbi módosítás: 2014.02.12. @ 18:56 :: Sonkoly Éva