Hogy végre a gyerek iskolában van,
és én már mindent szépen leírtam;
hogy mit mondott a Kant
(a hazugság-tant)
kategorikus imperatívusz
ha ezt tudod, mindent tudsz,
az etika erre való,
nekem meg az lenne jó
ha beköltöznél ide a könyvtárba,
kitalálnánk valamit, hogy kárba
ne vesszen egy perc sem,
elolvasnád egyik versem,
hallgatnám a hangod, fognám a kezed,
ballagnánk a sarkon fordulnánk, ezek
mind semmi dolgok, mindegy is, hogy mit,
csak lennénk már egyszer ketten mi,
az tudod, az annyi,
hogy csak te vagy és én vagyok,
azt csinálnánk, mint a nagyok,
vagy csak úgy semmit…
vagy csak úgy venni…
…a leveg?t, ahogy ketten szokás
