Péter Erika : Ahol a napfény a szívekben él – 3.rész

3. Az Arany Háromszög 

 

A Kerið kráter tölcsérében meghúzódó tó egy 6500 évvel ezelőtti vulkánkitörés eredménye. A kék minden árnyalatában pompázó víz csodálatos látvány. Csaba alig tud felcsábítani minket a buszra, de indulnunk kell, hiszen ma még sok érdekes látnivaló vár ránk.

Óriási kövek övezik az utat, melyeket valaha útjelzőként használtak. Némelyik mellé aranyos kis házikókat építettek a trollok részére.  Igen, a trolloknak, mert az izlandiak nagy része  még mindig  hisz a szellemlényekben: a tündérekben és a manókban.

Amint közeledünk a gleccserektől fehérlő Hekla 1500 méter magas csúcsa felé, kicsit zöldebb a növényzet. A hekla szó kapucnit jelent. A hegy orma állandóan felhőben van – azért kapta ezt a nevet. Tíz évenként tör ki s a következő kitörés éppen esedékes. Olyan, mint egy időzített bomba.

Itt-ott lovak legelésznek a domboldalon. Izlandi, minden viszontagságot túlélő, értékes lovak. Egy ló ára elérheti a 40 millió forintot is. Kiszállunk s meglátogatjuk őket. Megállapítjuk, hogy nemcsak szépek, de szelídek, barátságosak is. Odajönnek a drótkerítéshez, kidugják kissé bús ábrázatú fejüket és türelmesen engedélyezik, sőt várják a simogatást.

 

A fura kőalakzatok, a zuzmós, mohás vidék, a fortyogó gejzírek és a haragos vulkánok mitikus világba röpítenek. A táj olyan, mintha egy másik bolygó lenne. Ezért aztán nem is csodálkozunk, amikor megtudjuk, hogy annak idején az amerikai asztronauták gyakorlatoztak itt holdra szállás előtt. Közülük Niel Amstrongnak volt a legnagyobb tekintélye.

Következő megálló a Skálholti templom, mely a középkorban az izlandi egyház székhelye volt. A modern Izlandon a több ezer üvegmozaikból álló ablakairól vált különlegessé.

Ezt követően egy igazi meglepetésben lett részünk. Csaba útközben felhívta az egyik környékben lakó barátját, hogy nem ugrana-e be a templomba egy kicsit orgonálni?  Mire beértünk a 12 lélekszámú falu templomának kapuján, emberünk már természetesen ott ül az orgonánál – ölében egy aranyos kislánnyal. Sűrű elnézést kér, mert nem tudta kire hagyni a két éves gyereket. ( Ő van vele gyesen.)  Így tehát egy különös kis koncert hallgatói lehettünk, amikor a Bach-fuga ünnepélyes hangjaiba tíz picike ujjacska improvizált olykor új dallamokat.

 

Utunkat folytatva előbb egy kisebb vízesésnél álltunk meg, amelynek különlegessége az a lépcső, amit azért építettek ide, hogy a lazacok megpihenhessenek, könnyebben átjuthassanak a vízesésen. Izland vizeiben egyébként nagyon sok az ízletes lazac.

Néhány perc múlva pillantjuk meg a Gullfoss, azaz Aranyvízesést. Hatalmasabb, mint ahogy gondoltuk. Szépsége állítólag vetekszik Európa másik legnagyobb vízesésével, a rajnaival. 950 négyzetméter kiterjedésű és 32 méter magas.  Az úgynevezett Fehér folyó táplálja. Három lépcsőfokos mederszakasza két lépcsőnyit zuhan a völgybe. Körülötte állandóan vízpára lebeg. Napsütéses időben akár még szivárványokat is láthatnánk körülötte, ám a nap most nem süt, sőt egyre sűrűbb felhők gyülekeznek a fejünk felett.

 

Alig hagytuk el a Gullfoss vízesést máris megérkeztünk a sólyomvölgyi gejzírek völgyéhez.

­Izlandon körülbelül 3000 hévforrás, gőzölgő hasadék, iszapfürdő és gejzír található. Ezen a Haukadalur nevű területen 26 gejzírt nézhetnénk meg. Maga a gejzír (geysir) szó is izlandi eredetű: a gjósa, azaz kilövellés igéből származik.

Akárcsak a pokol felé vezető úton járnánk. A levegőnek sűrű kénszaga van. A lávamezőnek csupán a kijelölt, kötéllel elhatárolt részein szabad haladni, mert ha letérünk a kijelölt útról, könnyen baleset érhet.  Megég a lábunk, ha belecsúszunk, mert a fehér színű talaj alatt, amint a figyelmeztető táblácskák is jelzik: 90-100 fokos az iszap.

Bármerre nézünk, füstölög a föld.  Kísérteties!

Először az Öreg Gejzírnél teszünk udvariassági látogatást. Ez a hévforrás valamikor hetven méter magasra lövellte víz- és gőzsugarát, de mára már elcsendesedett, helyén mostanság csak bugyborékoló iszapot látunk.

A legnagyobb gejzír a Vajköpülő. (Izlandi nevét nem értettem, talán Strokkurnak hívják.) Már messziről halljuk kilövellésének robaját és a sikoltozó turistákat, akik túl közel merészkedtek a fortyogó tóhoz és utolérte vagy beterítette őket a huszonkét méter magasra is felérő vízpermet.

Szerencsém volt, mert három egész jó fotót sikerült készítenem a feltörő gejzírről, igaz elég sokáig várakoztam mindhárom pillanatra. Mintha egy láthatatlan kéz pumpálná kénye s kedve szerint odalentről a vizet. Egy-egy kitörés csupán néhány másodpercig tart majd a gőz nagy sistergés közepette lelohad s a gejzírt körülvevő tavacska elcsendesedik.

Lenyűgöző élmény. Laci alig tud elvonszolni mellőle.

Csaba elmondja: az itt található rengeteg gejzír miatt még az is megtörténhet (vagy megtörtént?), hogy a szoba közepén váratlanul felbuggyan egy hőforrás.

 Következő állomásunk a közeli Þingvellir Nemzeti Park, ahol a világ első parlamentjét tartották. A hosszú, keskeny út magasra törő sziklák, vízesések, gleccserek és kanyonok között vezet oda.

 Igencsak elfáradtunk már, de idegenvezetőnk fáradhatatlan. Mindig, mindenről mesél, s ezt a „mesét” szó szerint kell érteni, ugyanis izlandi nyelvről magyarra fordított meséivel szórakoztat bennünket, majd az izlandi népdalokból hallunk válogatást.  Csaba azt is elárulja, hogy miről szólnak a dalok. Nekem legjobban egy csodálatos ének tetszik, amit egy lány távol lévő szerelmének énekel. Egy másikban férfi mámoros hangulatáról dalol. Refrénjét végül együtt énekli a társaság.

 

Reykyavikba érve úgy döntünk, hogy ezen az estén a csapattal együtt megyünk vacsorázni, mi ugyanis (mint sokan mások sem)  nem fizettük be a félpanziót, de  ezt a vacsorát egy reykjaviki viking skanzenben szolgálják fel, így elcsábulunk.

Nagy bánatomra teljesen művi az egész létesítmény: egy reykjaviki vállalkotó ügyes vendégcsalogatója. A rendkívül borsos vacsora árában (ha rágondolok, borsózik a hátam ) egy bögrécske gombaleves, egy  nagy, hideg báránycomb némi zöldségkörettel és egy gombóc fagyi foglaltatik. A fogások között egy viking ruhába öltözött nő és egy férfi  szórakoztat minket.

 

 Vacsora után még lesétálunk a tengerpartra, ami szerencsére a szállodától csak pár percnyire van, azután megnézzük a holnapi időjárás-előrejelzést. Sajnos erős szelet és esőt jósolnak.

 

 

Legutóbbi módosítás: 2019.06.25. @ 11:11 :: Péter Erika
Szerző Péter Erika 568 Írás
"Az ember akkor jut legközelebb saját énjéhez, amikor oly' komollyá válik, mint a játszadozó gyermek." (Herakleitosz) Előfordulok sok-sok antológiában, néhány folyóiratban, köztük a Bárka Irodalmi Folyóiratban, a Csodaceruzában és Dörmögő Dömötörben. a Breki Magazinban is. 2013 Ünnepi Könyvhét - A Körösvidéki Irodalmi Társaság Körösök Gyöngye díjával jutalmazta Másodvirágzás c. könyvemet. 2014: VOSZ - IRODALMI PRÍMA DÍJ a gyermekirodalomban kifejtett munkásságomért. Tizenkét önálló kötetem van. 1.Mindörökké mosoly ( Akkordia Kiadó 2. Szeretőim a szavak (Akkordia Kiadó). 3.Verselhetek 1.és 2.kiadás - Móra Kiadó) 4. Három Holló CD ( Palinta Társulat) Gyerekverseim némelyikét megzenésítették. 5.A nyakatekert zsiráf- gyerekzetek (magánkiadás) 6.Túlhordott ölelés - Irodalmi Rádió, Miskolc, MEK. kötet 7.Esőtánc- CD -megzenésített verseim. Énekli és zeneszerzője: Dafna 8. Csupa csiga - verses mesék - Timp Kiadó (2011) 9.ZabfaLók - verses történetek a lovakról- AB-ART Kiadó (2012) 10. Szélforgó CD. ( Fülemüle Zenekar -meg zenésített gyerekzetek 11. Másodvirágzás- Kortárs Költők sorozat (20.) AB- ART Kiadó (2013) Körösök Gyöngye Irodalmi Díj - a Körösvidéki Irodalmi Társaság megyei díja-2013 Ünnepi Könyvhét 12. Boldogságbolt -gyerekzetek ( AB-ART Kiadó) 2014. 13. Színházikó -gyerekzetek ( AB- ART Kiadó) 2014. 14. Autóparádé- leporelló ( AB-ART Kiadó) 2014. 15. Hajnaltól hajnalig- leporelló ( AB-ART Kiadó) 2014. 16. Elpattant zongorahúr - regény ( AB- Art Kiadó ) 2015. 17. Verő László oklevé l- Héttorony Irodalmi Magazin Szerkesztősége - líra kategória- 2015. Ha többet szeretnél tudni rólam, nézd meg a honlapomat! Honlapom: http://www.petererika.com/