Elképzelhető, rutinra vágyom,
döntésképtelenségek helyett.
Megtanult, kisujjból kirázott,
elkalandozásaim így lesznek
végül teljesek. Bambulások,
gyönyörködések, míg napi
cselekedetek gurulnak mint
ész nélküli önfeledt gyerek.
Lenge izominggé szelídítek
minden sorscsapást. Nagy
karimás nyári kalap alatt
szédülök testbe zárva,
A Nap elől bújkálok-e?
Ugyan, egyszercsak láthat.
Legutóbbi módosítás: 2014.03.11. @ 12:19 :: Marthi Anna